2007. dec. 21.

Biztos, hogy az állatok nem gondolkodnak?

Pizsiről hamarosan kiderült, vezetői ambíciói is vannak. Bármilyen kutyákkal sétált együtt, akármennyivel idősebb, erősebb kutyákból állt a saját falkája, ő lett a főnök. Pontosabban a vezér barátja.

Mindig figyelte, melyik kutyának mit mond a gazdája. Ha arra másodszor kellett szólni, Pizsi utánament és némi morgással eligazította. Néhány ilyen alkalom után a másik kutya meggyőződése lett: amit Pizsi morog a fülébe ugyanaz, mint amit gazdája akar. Erősítette pozícióját azzal is, hogy soha nem támadott meg egyetlen kutyát sem. Kizárólag hanggal és testtartással irányított.

Hamar elérte azt is bárki kapta el az eldobott labdát, mindig ő hozta vissza. Ekkoriban derült ki, a kutyák némelyike alkalmazza a cserét is. Ilyenkor az a kutya, aki megkívánta a másik kutya játékát, látványosan mutogat egy bármit (botot, falevelet, stb..) mindaddig, míg a másik ez iránt érdeklődést nem mutat. Ha eléri célját, átadja a valamit, majd magához veszi az áhított tárgyat.

Kíró ábrándos természetével talán észre se vette, mi történik körülötte. Téci viszont hamar megbarátkozott Pizsi helyzetével. Főleg azért, mert számára az evés központi kérdés volt. Gyorsan felmérte viszont, hogy Pizsi az ő barátja kell legyen, hiszen bármilyen finomat eszik, mindig hagy belőle. Ez akkor is így volt, mikor már Pizsi étvágya is normális lett.

Pizsi úgy négy éves koráig nem evett meg semmilyen kutyatápot. Ő addig úgy táplálkozott, mint régen Alex. Kíró és Téci sokszor figyelte csorgó nyállal a finom husit, egyebet, de ők azt kapták, amit gazdájuk adott. Jól esett nekik, hogy Pizsi révén mindig van házikoszt maradék.

A legjobb kajasztori is együttlakásuk idején esett meg. Karácsony alkalmából a három kutya fejedelmi vacsorát kapott tőlem ajándékba. Fejenként egy-egy sült csirkét, sajtos, tejfölös rizskörettel. Na akkor nem kellett őket külön etetni! Úgy esett mindegyik a tányérjának, mint aki soha nem evett.

Igen ám, de nem minden nap készül ugyanabból a kerítés! Jött a következő nap. Meg a
szokásos táp. Pizsinek csirke farhát olvadozott egy tálban.

Kíró megnézte, mit kapott. Jó alaposan. Aztán ránézett a gazdájára. Megint a tányérra. Végül leült a konyhapult elé, erősen nézte gazdáját, miközben orrával a farhát felé mutogatott:

  • Most mit jössz nekem ezzel a hülye táppal?! Figyu! Ott van fönn, ami nekem való! Abból nem lehetne kapnom?

Mit ne mondjak, nem aratott osztatlan sikert a karácsonyi vacsora.

Ezután még egy ideig együtt laktunk. Közben Kíró egyik nap rosszul lett. Irány az állatorvos, kivizsgálás. A diagnózis: szívnagyobbodás. Várható kimenetel: két hét élet.

Jöttek a gyógyszerek, homeopátiás szerek. Javaslatom, miszerint próbálkozzunk gyógynövény keverékkel is, elutasításra került. Így Kíró engedély nélkül kapta. Két héttel később ismét vizsgálat. Az orvosi vélemény:
  • Nem tudom, mitől van ilyen állapotban a kutya. A múltkori eredmények alapján és a kapott szerek ismeretében képtelenség!
  • Miért? Olyan rossz az állapota?
  • Nem. Jelenleg tünetmentes a mérések alapján.
Persze, hogy rögtön felhívtak.

  • Te adtál valamit Kírónak?
  • Hogyne adtam volna! Nem várhatod el tőlem, hogy a szenvedését nézzem!

Miután az orvossal megbeszéltük a részleteket, engedéllyel kapta továbbra is a gyógynövény keveréket. A szer nem tett csodát. Annyit sikerült elérni, hogy Kíró még egy évet élt. Tünetmentesen.

Egyik nap séta után evett, majd bement a helyére. Mire gazdája beért a konyhából, már nem élt. Halála fájdalommentes volt. Nem tartott tovább, mint két lépésnyi idő.

2 megjegyzés:

vadóc_hold írta...

Kedves író!
Szeretném megkérdezni, milyen gyógynövény keveréket kapott a szívnagyobbodással rendelkező kutyus.
Sajnos tegnap az enyémnél is azt diagnosztizáltak, és max. fél évet jósolnak neki. Viszont kedvetlen, és ezt nem tudom nézni.
Válaszát előre is köszönöm!
Egy szomorú kutyagazdi

Nessie Graf írta...

Kíró egy Lifestream nevű Sunrider terméket kapott, amit egy ismerősön keresztül szereztem be.