2007. dec. 25.

A falusi élet kezdete

Aki azt hiszi, a túlélő show-k izgalmasak, próbálja ki:
  1. Tizedik emeleti 45 m², két felnőtt, hat kölyök kutya, egy kölyök macska. Emellé a környék összes kutyabarát gyereke. Napi hat óra kutyasétáltatás, rengeteg takarítás.
  2. Költözködés több lépcsőben, végül faluraköltözés. Egy macskával, egy kan és két szuka kutyával, utóbbiak suttyomban tüzelni kezdenek. Ismerkedés a falu összes kan kutyájával otthon.
  3. Fogadjon be télire egy elkóborolt kölyökmacskát is. (Bár ez utóbbi pátyolgatása késlelteti a nősténymacska tüzelési kedvét.) Szoktassa össze az otthonában összegyűlt állatokat.

A felismert és viszonzott érzések a költözködéseink során is bebizonyították: téves elképzelés, hogy a macska elsősorban a helyhez ragaszkodik. Ilonkát, Gyulám tüneményes, szeretni nagyon tudó édesanyját, Májca – átmeneti együttlakásunk idején – hamarabb elfogadta, mint Bari, pedig az utóbbi sem tartott öt percnél tovább.

Májca – már falun – később egy éjszakát a szomszédban töltött. Reggel kiderült az is, tud a macska is látványosan örülni. Ő még táncolni is tudott.

A befogadott cicagyerek és a többiek összeszoktatása is érdekes eredményeket hozott. Katica, a cirmos lenne, ha nem pöttyös kandúrgyerek a hízelgés iskolapéldája volt. Már méterekről hallatszott a dorombolása, ha közeledett. Májca majdnem két hétig fújt, prüszkölt rá, bár soha nem támadta meg. A kutyák két napig kerülgették – mert prüszkölni Katica is tudott – aztán a cica úgy döntött, ezek a kutyák rá nem veszélyesek. Ahogy abbahagyta a cirkuszolást a kutyákkal szemben, azok együtt is aludtak vele.

A tüzelés eredménye kutyaoldalról: Ucka magzatelhajtót kapott. Bari azért nem, mert neki fájdalmat okozott a párzás. Féltettem attól is, hogy fiatal, nem tudja megvédeni magát a kanoktól. Így, hogy hamar hasas lett hamar túl is lett a hajcihőn. Ucka viszont olyannyira szerette a dolgot, hogy akkor is megállt neki szimpatikus kanoknak, ha nem tüzelt. Neki valószínűleg tetszett is a hosszan tartó udvarlások lehetősége.

Ekkoriban töltött nálunk három hetet Iza, Nórival együtt. Ucka és Bari már túl voltak a tüzelésen. Ucka ismét fejébe vette, ő lesz Nóriék kutyája. Emiatt Izát folyamatosan el akarta zavarni. Folyamatos szemmeltartás következett. A kutyákat egy pillanatra sem lehetett felügyelet nélkül együtt hagyni.

Két kan, ha vitázik az egyszerű. Legtöbbször kimerül hangoskodásban, magamutogatásban, morgásban, fogcsattogtatásban. Két szuka vitája könnyen végződhet egyikük halálával. Ucka az utóbbit szerette volna választani.

Meglátogatott minket Téci. Nálunk töltött egy hétvégét. Mindenkivel nagyon jól kijött. Előtte tartottam attól, hogyan viszonyul Májcához, de mindketten természetesnek vették egymás társaságát.

Két hónap múlva megszületett Hobó, Tigris, Cimbi, Panna és Konorr. Bari kölykei. Közülük egyedül Tigris fiú, a többi lány.

Hobó és Tigris vizsla mintázatú, csak a sötétebb árnyalat helyén fekete. Cimbi pont olyan, mint Drow, csak kisebb termetű. Panna, teljes nevén Pöttöm Panna, tiszta vizslaforma, csak pici még most is.

Konorr akkor még Gombóc (néha Kompóc) volt az alkata miatt, de már akkor is látszott rajta a fekete arc és a fekete orr között az a vizslabarna csík, amitől olyan, mintha az orrát utólag szerelték volna fel. Így lett később – már visszaköltözése után – a konnektor orr alapján Konorr.

Születésükkor éppen Pesten voltam. Mikor hazaértem, a fürdőszobában, a macskaalom mellett reszketett Bari az öt újszülött kutya mellett. Úgy nézett rám, mintha rosszat
tett volna. Megsimogattam
, megdicsértem őt is, a kölyköket is. Ragyogott a boldogságtól.

A kölykökre vigyázás feladatát anyjukon kívül Pizsi és Májca végezte. Uckát eleinte nem engedték a kölykökhöz. Később se kellett volna. Ucka megtámadta Hobót, súlyos sérüléseket okozott neki. A kiskutyát el kellett altatni.

Addigra többször előfordult az is, hogy Ucka Pizsit és Barit se akarta beengedni séta után. Akkor döntöttem úgy, neki olyan hely kell, ahol nincs másik kutya. Azóta Ucka egyedüli kutya egy több generációs családnál. Boldog, szeretik, a gazdákon senkivel sem kell osztoznia.

Ekkorra már Katica elköltözött tőlünk. Sikerült eredeti gazdáit megtalálnia. Májca is anya lett. Egy fia és két lánya született: Du, Ii, Sámán. Egy pöttyös-fehér, egy háromszínű cirmos és egy ma sem tudom milyen színű, de a sámánmaszk ott virított az arcán.

Du az alakjáról kapta a nevét, azóta több mint tíz kiló és Kacor. Ii a hangjáról kapott nevet, azóta Genii, az esze miatt. Sámán hét hónapos korában tetszett meg valakinek, azóta nem tudok róla. (A hirdetésre, miszerint oltási könyvét is odaadnám a macska mellé, nem jelentkezett senki.)

A cicakölykökhöz anyjuk az első pillanattól kezdve beszél. Más hang a megjöttem, más az elmegyek és egészen más a gyertek. Azóta sokszor elgondolkodtam az emberi agy korlátairól. Miért cic-cic, amikor a macskaanya hívása remekül hasonlít arra: gyere? Na jó! Tudom, hogy a kutyának is fúj, amikor annak köze nincs a kutyanyelvhez.

Májca első gyerekeit csak percekre hagyta ott, amíg azoknak nem nyílt ki a szemük. Nagyon sokat segített a kölykök általam történő nevelésében is. Bármit mondtam az apróknak, anyjuk lelkesen mutatta, mit jelent. Kétszer is. Harmadszorra, ha a kölyök nem engedelmeskedett, anyja odament, megcibálta a fülét. Így büntette az engedetlenséget. Később is minden almot így nevelt az utolsót kivéve. Azokat Barianyu tanította meg az emberi szóra. Nagyjából ugyanígy.

A kiskutyák és aprómacskák közös nevelkedésének legszebb jelenete volt, mikor Panna beszökött a kiscicákhoz, majd mindent elkövetett, hogy ne kelljen kimennie. Először hívtam. Ekkor beszaladt az ágy alá, középre. Rámnézett. Becsukta a szemét, jelezve, hogy ő alszik. Magamhoz csalogattam a cicákat. Jöttek Pannával együtt.

  • De jó, hogy felébredtél! Gyere, kimegyünk!

Aki látott altatólövedéktől eldőlő oroszlánt az el tudja képzelni, mit produkált a hathetes kutya. A folytatás rajzfilmbe illő. A kutya eleje „alszik”, a hátsó két lába kipörögve teker. Hiába, a macskabajusz csiklandoz.

Másnapra kész lett a macskaajtó. Májca fölötte közlekedett, aprócicák a kivágott lukon. Akkor azt hittem, arra a két hétre jó megoldás volt. Hat hetes korukra ugyanis a mi cicáink kiköltöztek a kutyákhoz. Innentől a hálószoba kivételével játszótér lett a ház és a kert. Rumlis, koszos, tehát sok munkát adnak az ilyen élmények, de ezek nélkül a csodát mulasztottam volna el.

A kiskutyák három, kiscicák három és fél hónapos korukban kerültek gazdához. Oltva, féreghajtva, bolhátlanul, szobatisztán.

Tudom, sok munkát ad egy kölyökállatot ennyi ideig tartani. Meg esznek is rendesen. A kutyakölykökhöz ráadásul három-négyóránként kelni kell éjszaka is, különben ganajozót kell fogadni. A cicakölykök, ha több a lány, hamar lesznek szobatiszták. Ha a fiú több, néhány hétbe beletelik.

Viszont az anya tíz-tizenkét hetes korig szoptatja a kölyköket, akár kutya, akár macska. Három hónapos korukra már szinte mindent megtanulnak a vadászat, a viselkedés és a fajtársakkal való kapcsolat terén. Egyikünk se mondhatja, hogy majd ő megtanítja minderre saját állatát. Ezeket egy ember maximum igazgatni tudja.

Ekkoriban szaporodott a nagycsalád három német vizsla kölyökkel. A nagycsalád Zsuzsit és állatait jelenti. Ők szomszédaink. A német vizsla kölyköket a falun kívül találtuk, az út mellett. Körülbelül három hónaposak lehettek. Valószínűleg odafaxolták őket. Vastagságuk alapján másképp nem lehetett. Egy hétig keményen küzdöttünk az életükért. Mogyinak került gazda. Dió és Seti Zsuzsinál maradtak.

Dió már azóta gazdát keres. Ő annyira vadász mellé való természetű, hogy nem elég neki a kert, udvar, ház őrzése. A csirke meg nem zsákmánynak való.

Álmaimban ekkor akartam ivartalanítani a lányokat. De az élet nem így akarta. Először hallgattam a könyörgésre, miszerint még egy almot hagyjak szülni a cicának. Lesz gazdájuk. Aztán saját magamon tapasztaltam, milyen következményei lehetnek az ivartalanításnak. Ez utóbbi miatt a tüzelés elnyomására szavaztam.

Egy év múlva született meg a következő alom: Bambi, Tigor és Mici. Mindhárom kandúr lett.

Ekkorra már a kutyalétszám is szaporodott, tartási körülmények miatt Konorrt visszahoztam. Ja igen. Én vagyok az a sokak szerint nem normális, aki minden kölyök sorsát, helyét ellenőrzi. Aki szerint az, hogy egy apróság világra jöhet azzal is jár: egészséges, gazdájának örömet okozó társsá nevelem, amennyire az együtt töltött idő engedi. De oda kell figyelnem arra is, vajon gazdát találtunk, vagy etetőt.

Az első cicaalmot Májca az ágy közepén szülte meg, majd átköltöztek a komód alsó polcára. A komódot azóta is cicavíziónak hívjuk. Az akkor nagyon nehéz szülés volt. Sámán születése előtt nyolc órán át masszíroztam anyja hasát. Most már előre készültem. Póttakaró, törölköző, orvos, asszisztencia. Utóbbiak Pizsi és a lányok. Az állatorvossal együtt sírunk az elmulasztott fényképezés miatt.

Tigor álomszép cirmos kistigris, Mici(cánk) feketének látszó, fekete-sötétvörös cirmos. Bambi pöttyös-fehér. Pöttyös, mint egy őzgida, kicsinek nagyon bamba. Májca mindig melléjük hívta Pizsit, ha bárhol dolga akadt.

Tigorról nem tudok semmit. Nyolc hetes volt, mikor megállt egy autó a ház előtt. A vezető kiszállt, felkapta, elvitte. Nem értem ki időben. Csak az vigasztal, hogy aki így visz el kölyköt, az többnyire hirtelen felindulásból elkövetett szerelem miatt teszi.

Mici egy barátunkhoz került, kertes házba, kisgyerek és kutyakölyök mellé. Mindhármuknak minden adott a boldogsághoz. A felnőttek meg szinte mindent elviselnek, ha gyereküket boldognak látják. Bár nem irigyeltem őket azért, hogy Mici megtanította a törpespicc gyereket arra, hogyan jut ki az utcára. Visszaút csak neki volt. Akkoriban sokat jártak kaput nyitni.

Bambi a szomszédba került. A két német vizslának napokig eltartott, míg összeszoktak. Nehezen viselték, hogy ez a macska bebújik a bokor alá, nem hajlandó kergettetni magát. Azóta viszont nagyon jóban vannak. Került melléjük még két cica: Monyó és Pityke. Ők testvérek. Anyjuk Zsuzsinál a fészerben szülte meg őket, aztán maradhattak.

Bambi azóta már nem él. Egyik télen valamilyen állat megharapta a lábát. Ízület sérülhetett. A nyomát is alig találtuk meg. Nem tudjuk azt sem, mennyi ideig tartott ezután, hogy hazajutott. Másnap reggel nem tudott lábraállni. Aztán meghalt az előző napi súlyos kihűlés következtében.

Ezt tartom az állatok legnagyobb hibájának. Mikorra megtudjuk, hogy baj van, addigra sokszor késő. Nem panaszkodnak, nem jelzik azonnal. Emiatt nem tudunk időben segíteni.

A képen Bambi 6 hónapos korában. Hóna alatt a kis maszat az akkor 5 hónapos Monyó. Ma, felnőtt korában ő sem panaszkodhat méreteire.

Nincsenek megjegyzések: